Ausztria 2010: Az utolsó hét

Aug. 30., hétfő. Heti Találkozó a Weltcafé-ban.
Az LC BOKU-hoz tartozó IAESTE-traineeknek hétfőnként szerveztek találkozót egy kávézóban, ahol egy koktél vagy egy sör mellett el lehetett beszélgetni. Kb. három vagy négy ilyenen vettem részt (mindig későn értem haza, úgyhogy már nem nagyon volt kedvem elmenni).

Szept. 1., szerda.
Utolsó munkanap, búcsú a kollegáktól.
Hát igen, ez a nap is elérkezett: az utolsó nap volt, hogy a céges busszal elutaztam Seibersdorf-ba. Vicces, hogy pont az utolsó napon ismertem meg néhány magyart, aki ugyanitt dolgozik (ha jól emlékszem a biológiai vagy a kémiai részlegen). (Korábban már megismertem egy magyar kollegát az informatikai részlegről, de többet nem találkoztam vele azóta.)
Indulás előtt még elbúcsúztam a srácoktól, akikkel egész nyáron egy irodában dolgoztunk (a konzulensemtől már hétfőn, mert neki ezekben a napokban az intézet bécsi központjában volt dolga).

Délután Narrenturm (Patologisch-Anatomisches Bundesmuseum)
Ez egy köralakú torony a Bécsi Egyetem campus-án. Eredetileg bolondok házának használták (innen a neve: Narrenturm - Őrültek Tornya), később apácák majd munkások laktak benne. Ma anatómiai kiállítás működik benne: különböző betegségek (főleg tüdő-, bőr- és csontelváltozások) preparátumait lehet megtekinteni egy idegenvezetővel. Az érdekessége, hogy ezek a preparátumok kb. 100 évesek, de nagyon jól megőrződtek a formalinban. Az egész kicsit a "Bodies" kiállításra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy itt tényleg kifejezetten elváltozott testrészeket állítottak ki. Erős gyomor kell hozzá.

Szept. 2., csütörtök. Kunsthistorisches Museum Wien. Hasonló a Szépművészeti Múzeumhoz: az egyiptomiaktól az újkori festőkig minden kor remekei megtalálhatók itt. Egy nap nem is elég arra, hogy az ember rendesen végignézze. A festményeken és a szobrokon kívül volt még egy átmeneti kiállítás: Starke Köpfe ("erős fejek"), ez mindenféle korból származó festett/faragott arcot tartalmazott. A legfelső emeleten volt még egy érme-kiállítás (főleg a Habsburg-korból), de sajnos már nem volt erőm rendesen végignézni.

Szept. 3. péntek.
Búcsú a többi gyakornoktól és kolilakótól. Ez a szomorú pillanat is eljött: a héten már többen hazautaztak és elköszöntek, ma rajtam volt a sor. A vonat hazafelé csak este indult, ezért még kihasználtam az időt, hogy megtekintsem a Technológiai Múzeumot (Technisches Museum Wien). A múzeum több szintes: a földszint témája az ipar: erőművek, vaskohászat, olajfinomítás. Az első emeleten használati tárgyak (vasaló, mosógép, tv, rádió stb.) vannak kiállítva a XX. század elejétől, egészen napjainkig. Érdekes végigkövetni ezek fejlődését. Itt is volt némi anatómiai kiállítás ilyen-olyan betegségekkel, na meg különböző művégtagokkal. A harmadik szint lett volna a legérdekesebb, csak sajna oda már későn értem fel, így nem volt sok időm megnézni. Itt járművek (régi autók, motorok, repülőgépek, hajók) voltak kiállítva, meg volt egy hangszergyűjtemény is (utóbbira már csak egy pillantást tudtam vetni). Hiába, itt is szükség lenne egy teljes napra, ha az ember mindent meg akarna nézni.

Szept. 4. szombat. "Hol a következő? Ősz"-túra. Hoppá, ez már egy másik blogba való... :)

Válogatás a képekből