A nyáron készült képeket végül a Picasa-ra töltöttem fel (a Flickr-ön túl szűknek bizonyult a havi feltöltési korlát). http://picasaweb.google.com/101250168698200704299
Búcsúzóul pár random kép:
Währinger Straße-Volksoper metrómegálló (itt kell leszállni, ha a koliba megy az ember)
A koli
Spittelau szemétégető (a színes épület hátul a toronnyal)
Lovasszekér a forgalomban
Pac-man
"Zug fährt ab!" (A vonat indul)
2010. szeptember 10., péntek
2010. szeptember 6., hétfő
Végszó
Nagyon gyorsan eltelt ez a nyár Ausztriában. Mégis, az indulás előtti időszak (szorgalmi időszak, vizsgaidőszak stb.) már oly távolinak tűnik... Összességében nagyon élveztem ezt a két hónapot: a munka során tanultam valami újat, sok érdekes és szép helyet láttam, valamint rengeteg emberrel megismerkedtem különböző országokból.
Össze is írom most, milyen országokból jött embereket ismertem meg, amíg friss az emlék. Volt, aki szintén IAESTE-trainee volt, volt aki csak a koliban lakott (pl. ott tanul), volt akit a különböző hétvégi programokon ismertem meg (pl. másik városban volt gyakornok). Volt olyan, akivel csak pár percet beszéltem, és olyan is, akivel egész nyáron egy koliban laktam. Remélem nem feledkeztem meg senkiről sem (lehet, hogy később majd eszembe jutnak még más országok).
Argentina
Ausztrália
Ausztria
Belgium
Bosznia-Hercegovina
Brazília
Chile
Ciprus
Csehország
Egyiptom
Fehéroroszország
Finnország
Görögország
India
Irak
Irán
Japán
Kamerun
Kanada
Kína
Lengyelország
Macedónia
Magyarország
Mexikó
Nagy Britannia
Németország
Olaszország
Oroszország
Románia
Spanyolország
Svájc
Szerbia
Szlovákia
Törökország
Tunézia
Ukrajna
Rengeteg hely, és rengeteg új ismerős! Hát igen, felejthetlen volt ez a nyár. Szerencsére Ausztria nincs messze (főleg Bécs), így bármikor könnyen és gyorsan visszamehetek oda. De persze szívesen utaznék egy távolabbi helyre is (pl. Argentinába, vagy Mexikóba...). Ki tudja, hova vezet a következő utam...
Össze is írom most, milyen országokból jött embereket ismertem meg, amíg friss az emlék. Volt, aki szintén IAESTE-trainee volt, volt aki csak a koliban lakott (pl. ott tanul), volt akit a különböző hétvégi programokon ismertem meg (pl. másik városban volt gyakornok). Volt olyan, akivel csak pár percet beszéltem, és olyan is, akivel egész nyáron egy koliban laktam. Remélem nem feledkeztem meg senkiről sem (lehet, hogy később majd eszembe jutnak még más országok).
Argentina
Ausztrália
Ausztria
Belgium
Bosznia-Hercegovina
Brazília
Chile
Ciprus
Csehország
Egyiptom
Fehéroroszország
Finnország
Görögország
India
Irak
Irán
Japán
Kamerun
Kanada
Kína
Lengyelország
Macedónia
Magyarország
Mexikó
Nagy Britannia
Németország
Olaszország
Oroszország
Románia
Spanyolország
Svájc
Szerbia
Szlovákia
Törökország
Tunézia
Ukrajna
Rengeteg hely, és rengeteg új ismerős! Hát igen, felejthetlen volt ez a nyár. Szerencsére Ausztria nincs messze (főleg Bécs), így bármikor könnyen és gyorsan visszamehetek oda. De persze szívesen utaznék egy távolabbi helyre is (pl. Argentinába, vagy Mexikóba...). Ki tudja, hova vezet a következő utam...
2010. szeptember 4., szombat
Az utolsó hét
Aug. 30., hétfő. Heti Találkozó a Weltcafé-ban.
Az LC BOKU-hoz tartozó IAESTE-traineeknek hétfőnként szerveztek találkozót egy kávézóban, ahol egy koktél vagy egy sör mellett el lehetett beszélgetni. Kb. három vagy négy ilyenen vettem részt (mindig későn értem haza, úgyhogy már nem nagyon volt kedvem elmenni).
Szept. 1., szerda.
Utolsó munkanap, búcsú a kollegáktól.
Hát igen, ez a nap is elérkezett: az utolsó nap volt, hogy a céges busszal elutaztam Seibersdorf-ba. Vicces, hogy pont az utolsó napon ismertem meg néhány magyart, aki ugyanitt dolgozik (ha jól emlékszem a biológiai vagy a kémiai részlegen). (Korábban már megismertem egy magyar kollegát az informatikai részlegről, de többet nem találkoztam vele azóta.)
Indulás előtt még elbúcsúztam a srácoktól, akikkel egész nyáron egy irodában dolgoztunk (a konzulensemtől már hétfőn, mert neki ezekben a napokban az intézet bécsi központjában volt dolga).
Délután Narrenturm (Patologisch-Anatomisches Bundesmuseum)
Ez egy köralakú torony a Bécsi Egyetem campus-án. Eredetileg bolondok házának használták (innen a neve: Narrenturm - Őrültek Tornya), később apácák majd munkások laktak benne. Ma anatómiai kiállítás működik benne: különböző betegségek (főleg tüdő-, bőr- és csontelváltozások) preparátumait lehet megtekinteni egy idegenvezetővel. Az érdekessége, hogy ezek a preparátumok kb. 100 évesek, de nagyon jól megőrződtek a formalinban. Az egész kicsit a "Bodies" kiállításra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy itt tényleg kifejezetten elváltozott testrészeket állítottak ki. Erős gyomor kell hozzá.
Szept. 2., csütörtök. Kunsthistorisches Museum Wien. Hasonló a Szépművészeti Múzeumhoz: az egyiptomiaktól az újkori festőkig minden kor remekei megtalálhatók itt. Egy nap nem is elég arra, hogy az ember rendesen végignézze. A festményeken és a szobrokon kívül volt még egy átmeneti kiállítás: Starke Köpfe ("erős fejek"), ez mindenféle korból származó festett/faragott arcot tartalmazott. A legfelső emeleten volt még egy érme-kiállítás (főleg a Habsburg-korból), de sajnos már nem volt erőm rendesen végignézni.
Szept. 3. péntek.
Búcsú a többi gyakornoktól és kolilakótól. Ez a szomorú pillanat is eljött: a héten már többen hazautaztak és elköszöntek, ma rajtam volt a sor. A vonat hazafelé csak este indult, ezért még kihasználtam az időt, hogy megtekintsem a Technológiai Múzeumot (Technisches Museum Wien). A múzeum több szintes: a földszint témája az ipar: erőművek, vaskohászat, olajfinomítás. Az első emeleten használati tárgyak (vasaló, mosógép, tv, rádió stb.) vannak kiállítva a XX. század elejétől, egészen napjainkig. Érdekes végigkövetni ezek fejlődését. Itt is volt némi anatómiai kiállítás ilyen-olyan betegségekkel, na meg különböző művégtagokkal. A harmadik szint lett volna a legérdekesebb, csak sajna oda már későn értem fel, így nem volt sok időm megnézni. Itt járművek (régi autók, motorok, repülőgépek, hajók) voltak kiállítva, meg volt egy hangszergyűjtemény is (utóbbira már csak egy pillantást tudtam vetni). Hiába, itt is szükség lenne egy teljes napra, ha az ember mindent meg akarna nézni.
Szept. 4. szombat. "Hol a következő? Ősz"-túra. Hoppá, ez már egy másik blogba való... :)
Válogatás a képekből
Kunsthistorisches Museum Wien, Egyiptomi kiállítás
Kunsthistorisches Museum Wien, Artemis istennő mellszobra
Kunsthistorisches Museum Wien, Giuseppe Arcimboldo: A Tél (Inverno)
Technisches Museum Wien, kkStB 1060.001-es elektromos mozdony
Technisches Museum Wien, Linz-Donawitz (LD) Konverter
Technisches Museum Wien, Ford T-Modell
Az LC BOKU-hoz tartozó IAESTE-traineeknek hétfőnként szerveztek találkozót egy kávézóban, ahol egy koktél vagy egy sör mellett el lehetett beszélgetni. Kb. három vagy négy ilyenen vettem részt (mindig későn értem haza, úgyhogy már nem nagyon volt kedvem elmenni).
Szept. 1., szerda.
Utolsó munkanap, búcsú a kollegáktól.
Hát igen, ez a nap is elérkezett: az utolsó nap volt, hogy a céges busszal elutaztam Seibersdorf-ba. Vicces, hogy pont az utolsó napon ismertem meg néhány magyart, aki ugyanitt dolgozik (ha jól emlékszem a biológiai vagy a kémiai részlegen). (Korábban már megismertem egy magyar kollegát az informatikai részlegről, de többet nem találkoztam vele azóta.)
Indulás előtt még elbúcsúztam a srácoktól, akikkel egész nyáron egy irodában dolgoztunk (a konzulensemtől már hétfőn, mert neki ezekben a napokban az intézet bécsi központjában volt dolga).
Délután Narrenturm (Patologisch-Anatomisches Bundesmuseum)
Ez egy köralakú torony a Bécsi Egyetem campus-án. Eredetileg bolondok házának használták (innen a neve: Narrenturm - Őrültek Tornya), később apácák majd munkások laktak benne. Ma anatómiai kiállítás működik benne: különböző betegségek (főleg tüdő-, bőr- és csontelváltozások) preparátumait lehet megtekinteni egy idegenvezetővel. Az érdekessége, hogy ezek a preparátumok kb. 100 évesek, de nagyon jól megőrződtek a formalinban. Az egész kicsit a "Bodies" kiállításra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy itt tényleg kifejezetten elváltozott testrészeket állítottak ki. Erős gyomor kell hozzá.
Szept. 2., csütörtök. Kunsthistorisches Museum Wien. Hasonló a Szépművészeti Múzeumhoz: az egyiptomiaktól az újkori festőkig minden kor remekei megtalálhatók itt. Egy nap nem is elég arra, hogy az ember rendesen végignézze. A festményeken és a szobrokon kívül volt még egy átmeneti kiállítás: Starke Köpfe ("erős fejek"), ez mindenféle korból származó festett/faragott arcot tartalmazott. A legfelső emeleten volt még egy érme-kiállítás (főleg a Habsburg-korból), de sajnos már nem volt erőm rendesen végignézni.
Szept. 3. péntek.
Búcsú a többi gyakornoktól és kolilakótól. Ez a szomorú pillanat is eljött: a héten már többen hazautaztak és elköszöntek, ma rajtam volt a sor. A vonat hazafelé csak este indult, ezért még kihasználtam az időt, hogy megtekintsem a Technológiai Múzeumot (Technisches Museum Wien). A múzeum több szintes: a földszint témája az ipar: erőművek, vaskohászat, olajfinomítás. Az első emeleten használati tárgyak (vasaló, mosógép, tv, rádió stb.) vannak kiállítva a XX. század elejétől, egészen napjainkig. Érdekes végigkövetni ezek fejlődését. Itt is volt némi anatómiai kiállítás ilyen-olyan betegségekkel, na meg különböző művégtagokkal. A harmadik szint lett volna a legérdekesebb, csak sajna oda már későn értem fel, így nem volt sok időm megnézni. Itt járművek (régi autók, motorok, repülőgépek, hajók) voltak kiállítva, meg volt egy hangszergyűjtemény is (utóbbira már csak egy pillantást tudtam vetni). Hiába, itt is szükség lenne egy teljes napra, ha az ember mindent meg akarna nézni.
Szept. 4. szombat. "Hol a következő? Ősz"-túra. Hoppá, ez már egy másik blogba való... :)
Válogatás a képekből
Kunsthistorisches Museum Wien, Egyiptomi kiállítás
Kunsthistorisches Museum Wien, Artemis istennő mellszobra
Kunsthistorisches Museum Wien, Giuseppe Arcimboldo: A Tél (Inverno)
Technisches Museum Wien, kkStB 1060.001-es elektromos mozdony
Technisches Museum Wien, Linz-Donawitz (LD) Konverter
Technisches Museum Wien, Ford T-Modell
Obertraun-Hallstatt hétvége
Aug. 28-29. Az utolsó hétvégémet Ausztriában a Linz-i LC tagjai által szervezett program tette emlékezetessé. A két település (Obertraun és Hallstatt) a Hallstätter See partján fekszik Salzkammergut-ban. Szombat délelőtt volt a találkozó Obertraun-ban: vonattal mentem oda (Bécstől kicsit messze van (kb. 4 óra), és át is kell szálni), a vonaton viszont találkoztam a linziekkel, akik szintén oda tartottak.
Érkezés után megtekintettük Obertraun egyik nevezetességét, a Dachstein-hegységben található jégbarlangot (Eishöhle). A sötét ellenére sikerült pár használható képet csinálnom, nemsokára feltöltöm majd azokat is. A barlang után egy barlangászati kiállítást néztünk meg.
Vasárnap elmentünk Hallstatt-ba: itt is idegenvezetőnk volt (mint Graz-ban). A tó parti város gyönyörű: régen bányászok lakták, ma pedig fontos bevételi forrás a turizmus.
Mivel a két hely gyönyörű, ezért nem is írok többet. Hamarosan feltöltöm inkább a képeket, azok úgyis többet mondanak ezer szónál :)
Képek
Felhős-ködös volt az idő, amikor megérkeztünk
A Jeges barlangban
Hallstatt
Hallstätter See
Érkezés után megtekintettük Obertraun egyik nevezetességét, a Dachstein-hegységben található jégbarlangot (Eishöhle). A sötét ellenére sikerült pár használható képet csinálnom, nemsokára feltöltöm majd azokat is. A barlang után egy barlangászati kiállítást néztünk meg.
Vasárnap elmentünk Hallstatt-ba: itt is idegenvezetőnk volt (mint Graz-ban). A tó parti város gyönyörű: régen bányászok lakták, ma pedig fontos bevételi forrás a turizmus.
Mivel a két hely gyönyörű, ezért nem is írok többet. Hamarosan feltöltöm inkább a képeket, azok úgyis többet mondanak ezer szónál :)
Képek
Felhős-ködös volt az idő, amikor megérkeztünk
A Jeges barlangban
Hallstatt
Hallstätter See
2010. augusztus 24., kedd
Koli vs. net [kocka]
A két hónap alatt már harmadszor rossz a net ebben a csodálatos koliban.
Először a helyi szerver/router/whatever szállhatott el, mert egyáltalán nem lehetett elérni a netet.
A második alkalommal a DNS szerverrel volt valami gond, mert azzal kapcsolatos hibaüzenetet adott a böngésző. Akkor említette Ilyes (tunéziai srác, IAESTE gyakornok), hogy ő VPN-nel oldotta meg a problémát.
Ezúttal én is kipróbáltam ezt a megoldást (UlraVPN), és működik is, csak néha belassul, vagy elhalni látszik a kapcsolat (nem tölt be weblapokat). Ekkor egy lecsatlakozás/visszacsatlakozás segít. Azt is tapasztaltam egyszer, hogy a kapcsolaton keresztül semilyen HTTPS oldal nem volt elérhető (egy le/felcsatlakozás szintén megoldotta aproblémát).
Ha valakinek van tapasztalata (akár jobb megoldás a fenti problémára, akár ilyenek, hogy pl. mennyire megbízható az UltraVPN (merjek-e rajta keresztül pl. gmail-be belépni, stb.)), kérem ne tartsa magában.
Először a helyi szerver/router/whatever szállhatott el, mert egyáltalán nem lehetett elérni a netet.
A második alkalommal a DNS szerverrel volt valami gond, mert azzal kapcsolatos hibaüzenetet adott a böngésző. Akkor említette Ilyes (tunéziai srác, IAESTE gyakornok), hogy ő VPN-nel oldotta meg a problémát.
Ezúttal én is kipróbáltam ezt a megoldást (UlraVPN), és működik is, csak néha belassul, vagy elhalni látszik a kapcsolat (nem tölt be weblapokat). Ekkor egy lecsatlakozás/visszacsatlakozás segít. Azt is tapasztaltam egyszer, hogy a kapcsolaton keresztül semilyen HTTPS oldal nem volt elérhető (egy le/felcsatlakozás szintén megoldotta aproblémát).
Ha valakinek van tapasztalata (akár jobb megoldás a fenti problémára, akár ilyenek, hogy pl. mennyire megbízható az UltraVPN (merjek-e rajta keresztül pl. gmail-be belépni, stb.)), kérem ne tartsa magában.
Salzburg hosszú hétvége
Aug. 21. szombat -- aug. 24. kedd
Ezt a hétvégét kivételesen nem az IAESTE szervezte, mert Salzburgban nincs LC (Local Commitee, vagyis helyi bizottság). Irénnel utaztunk oda, és a szállást/programot is magunknak szerveztük.
Előzetes a tartalomból:
Aug. 21. szombat. Belváros, Schloss Mirabell, Getreide Gasse.
Aug. 22. vasárnap. Fuschlsee (tó körüli túra és fürdés)
Aug. 23. hétfő. Untersberg felvonóval, Hellbrunn és vicces szökőkutak, Mozart-házak (szülőház, lakóház), Mönchensberg lifttel.
Aug. 24. kedd. Séta a Kapuzinerbergen, majd a belvárosban.
A folytatás majd következik (valamikor).
Megint eltelt jó sok idő, mire megírtam a folytatást. Ennek oka, hogy kb. egy hete teljesen behalt a net a koliban, már VPN-en keresztül sem érhető el. Na de térjünk vissza a Salzburg-hétvégéhez.
Aug. 21. szombat. Irén vonattal érkezett Pestről, én pedig Bécsben szálltam fel. Salzburgban még bevártuk Shaimaá-t (iraki lány, a Linzi LC tagja, az előző hétvégén, Graz-ban ismertem meg), közben még össze is futottunk a pályaudvaron a grazi-akkal, akik szintén Salzburg-ba utaztak a hétvégére. Sajnos Shaimaá végül nem talált magának szállást, ezért vissza kellett utaznia Linz-be, így végül ketten maradtunk (a grazi-ak egy másik koliban szálltak meg, és többet nem láttuk őket a hétvégén). Útközben átsétáltunk a Schloss Mirabell-en, ahol éppen valami barokk est volt. Vacsora után még végigmentünk a Getreidegasse-n (az ottani Váci utca). Ebben az utcában található Mozart szülőháza, amit két nappal később meg is tekintettünk.
A koliban egy 6 ágyas szobában szálltunk meg, ami nagyon klassz volt, mert így több igen messziről jött embert ismerhettünk meg. Az első estén egy japán srác és egy lány, meg egy amerikai pár volt a szobánkban. A második estén jött egy koreai lány a japán srác helyett. A harmadik napon két brit fiú és egy lány, valamint egy ausztrál lány aludt velünk a szobában. Ez azt jelenti, hogy minden szobatársunk igen messziről (tengeren túlról) érkezett.
Aug. 22. vasárnap. Reggeli után busszal elmentünk a Fuschlsee-hez, amely egy csodaszép, hegyekkel körülvett tó Salzkammergut-ban. A leírás szerint kb. 3-4 óra alatt körbe lehet sétálni a tavat (kb. 11 km, nagyobb szintkülönbségek nincsenek -- kb. egy emelkedőre emlékszem az egész távon). Útközben még csobbantunk is egyet a vízben (amely hegyi tó lévén melegnek éppen nem volt nevezhető). Este megint sétáltunk a belvárosban, egészen a várig felmentünk.
Aug. 23. hétfő. Reggel elbuszoztunk Untersberg-ig, majd a felvonóval felmentünk a csúcsra. A felvonóból kiszállva egy sziklás szakaszon át vezetett az út a hegycsúcsra. Miután ezt megmásztuk, gyönyörű kilátásban volt részünk.
Délután busszal visszamentünk a városba, és megálltunk Schloss Hellbrunn-nál. Itt először a "trükkös" szökőkutakat néztük meg az idegenvezetővel. A trükk abból áll, hogy minden szőkőkútnak van egy-két rejtett nyílása, amely gombnyomásra aktiválható: ekkor a közelben tartózkodó személy (akarata ellenére) megfürdik. A szökőkutak után megtekintettük a kiállítást a palotában, majd a népművészeti múzeumot, amely szintén a parkban volt.
Mindezek után visszabuszoztunk a belvárosba, ahol megnéztük előbb Mozart lakóházát, majd a szülőházát. Az utóbbi kifejezetten érdekesebbnek találtuk az előbbinél.
Este felmentünk lifttel Mönchensberg-re. Sajna kicsit sötét volt, ezért túl sokat nem láttunk ott fenn, úgyhogy rövid idő múlva le is jöttünk.
Aug. 24. kedd. Reggel nekiindultunk a Kapuzinerberg-nek (ez egy "hegy" a város közepén, kb. olyan magas lehet, mint a Gellérthegy). Útközben elkezdett esni az eső, ezért inkább visszamntünk a belvárosba, és a nap hátralévő részét ott is töltöttük.
Válogatás a képekből
Mirabell Park
Fuschlsee
Kilátás az Untersberg-hegyről, UFO-val
Az egyik trükkös szökőkút. Amikor a főherceg (valami ilyesmi volt a címe) meg akarta viccelni a vendégeit, jelt adott, hogy az ülőkéken lévő lyukakból indítsák a vízsugarat. Természetesen az ő ülőkéjén nem volt lyuk...
A Salzburgi vár
Ezt a hétvégét kivételesen nem az IAESTE szervezte, mert Salzburgban nincs LC (Local Commitee, vagyis helyi bizottság). Irénnel utaztunk oda, és a szállást/programot is magunknak szerveztük.
Előzetes a tartalomból:
Aug. 21. szombat. Belváros, Schloss Mirabell, Getreide Gasse.
Aug. 22. vasárnap. Fuschlsee (tó körüli túra és fürdés)
Aug. 23. hétfő. Untersberg felvonóval, Hellbrunn és vicces szökőkutak, Mozart-házak (szülőház, lakóház), Mönchensberg lifttel.
Aug. 24. kedd. Séta a Kapuzinerbergen, majd a belvárosban.
A folytatás majd következik (valamikor).
Megint eltelt jó sok idő, mire megírtam a folytatást. Ennek oka, hogy kb. egy hete teljesen behalt a net a koliban, már VPN-en keresztül sem érhető el. Na de térjünk vissza a Salzburg-hétvégéhez.
Aug. 21. szombat. Irén vonattal érkezett Pestről, én pedig Bécsben szálltam fel. Salzburgban még bevártuk Shaimaá-t (iraki lány, a Linzi LC tagja, az előző hétvégén, Graz-ban ismertem meg), közben még össze is futottunk a pályaudvaron a grazi-akkal, akik szintén Salzburg-ba utaztak a hétvégére. Sajnos Shaimaá végül nem talált magának szállást, ezért vissza kellett utaznia Linz-be, így végül ketten maradtunk (a grazi-ak egy másik koliban szálltak meg, és többet nem láttuk őket a hétvégén). Útközben átsétáltunk a Schloss Mirabell-en, ahol éppen valami barokk est volt. Vacsora után még végigmentünk a Getreidegasse-n (az ottani Váci utca). Ebben az utcában található Mozart szülőháza, amit két nappal később meg is tekintettünk.
A koliban egy 6 ágyas szobában szálltunk meg, ami nagyon klassz volt, mert így több igen messziről jött embert ismerhettünk meg. Az első estén egy japán srác és egy lány, meg egy amerikai pár volt a szobánkban. A második estén jött egy koreai lány a japán srác helyett. A harmadik napon két brit fiú és egy lány, valamint egy ausztrál lány aludt velünk a szobában. Ez azt jelenti, hogy minden szobatársunk igen messziről (tengeren túlról) érkezett.
Aug. 22. vasárnap. Reggeli után busszal elmentünk a Fuschlsee-hez, amely egy csodaszép, hegyekkel körülvett tó Salzkammergut-ban. A leírás szerint kb. 3-4 óra alatt körbe lehet sétálni a tavat (kb. 11 km, nagyobb szintkülönbségek nincsenek -- kb. egy emelkedőre emlékszem az egész távon). Útközben még csobbantunk is egyet a vízben (amely hegyi tó lévén melegnek éppen nem volt nevezhető). Este megint sétáltunk a belvárosban, egészen a várig felmentünk.
Aug. 23. hétfő. Reggel elbuszoztunk Untersberg-ig, majd a felvonóval felmentünk a csúcsra. A felvonóból kiszállva egy sziklás szakaszon át vezetett az út a hegycsúcsra. Miután ezt megmásztuk, gyönyörű kilátásban volt részünk.
Délután busszal visszamentünk a városba, és megálltunk Schloss Hellbrunn-nál. Itt először a "trükkös" szökőkutakat néztük meg az idegenvezetővel. A trükk abból áll, hogy minden szőkőkútnak van egy-két rejtett nyílása, amely gombnyomásra aktiválható: ekkor a közelben tartózkodó személy (akarata ellenére) megfürdik. A szökőkutak után megtekintettük a kiállítást a palotában, majd a népművészeti múzeumot, amely szintén a parkban volt.
Mindezek után visszabuszoztunk a belvárosba, ahol megnéztük előbb Mozart lakóházát, majd a szülőházát. Az utóbbi kifejezetten érdekesebbnek találtuk az előbbinél.
Este felmentünk lifttel Mönchensberg-re. Sajna kicsit sötét volt, ezért túl sokat nem láttunk ott fenn, úgyhogy rövid idő múlva le is jöttünk.
Aug. 24. kedd. Reggel nekiindultunk a Kapuzinerberg-nek (ez egy "hegy" a város közepén, kb. olyan magas lehet, mint a Gellérthegy). Útközben elkezdett esni az eső, ezért inkább visszamntünk a belvárosba, és a nap hátralévő részét ott is töltöttük.
Válogatás a képekből
Mirabell Park
Fuschlsee
Kilátás az Untersberg-hegyről, UFO-val
Az egyik trükkös szökőkút. Amikor a főherceg (valami ilyesmi volt a címe) meg akarta viccelni a vendégeit, jelt adott, hogy az ülőkéken lévő lyukakból indítsák a vízsugarat. Természetesen az ő ülőkéjén nem volt lyuk...
A Salzburgi vár
2010. augusztus 15., vasárnap
Mélyhűtő
A múltkor Tamással beszélgettünk a hűtőszekrények állapotáról az egyes kollégiumokban, és akkor említettem, hogy nálunk az egyik hűtőbe be volt fagyva egy fél dinnye. Sajnos akkor nem fényképeztem le, azóta pedig azt a hűtőt kipucolták (sőt le is cserélték, most már új van helyette). Most viszont hirtelen felindulásból megörökítettem az egyik mélyhűtőben felgyűlt jégpácélt.
Graz hétvége
Előzetes:
Party-Riegesburg (vár)-csokigyár-Salsa est-városnézés idegenvezetővel-Tartományi Fegyvertár (szintén idegenvezetővel)
Holnap majd kifejtem részletesebben.
Na igen, a "holnap"-ból végül több mint egy hét lett. Mentségemre legyen mondva, hogy közben egyszer már elkezdtem írni, de a böngésző jól feldobta közben a talpát, úgyhogy odaveszett, amit írtam. Most majd mentek rendszeresen...
Aug. 13., péntek. Utazás vonattal Graz-ba. Ezúttal egyedül mentem, mert a többiek nem akartak jönni. A vonaton viszont találkoztam két helyi lakossal, akik remek tippeket adtak, hogy miket érdemes megnézni, hova érdemes menni Graz-ban. Sajnos a szervezett program keretében nem volt mindenre idő, de azért leírom, amire még emlékszem, jól jöhet, ha egyszer visszamegyek oda.
Aug. 14., szombat. Ez a nap igen eseménydús volt. Reggel az egész csapat felszállt a külön buszra, amivel elmentünk megnézni a Riegersburg várat (kb. fél órányi buszozásra van Graz-tól). Felvonóval jutottunk el a domb tetejéig, majd egy idegenvezető mutatta meg nekünk a vár (viszonylag szűk) szobáit.
A következő állomás egy Buschenschank volt (ez kb. olyan mint egy Heuriger, vagy egy Alm, vagyis egy tanya, ahol lehet enni és inni (főleg bort); ha jól értettem a Buschenschanknak a jellegzetessége, hogy csak helyben készült termékeket forgalmaz). Itt megebédeltünk, majd következett a desszert: a nap utolsó látnivalója ugyanis a Zotter csokoládégyár volt. Itt meg lehetett ismerni a csokoládégyártás folyamatát, valamint az egyes mintákat (csokikrémek, különböző egzotikus fűszerekkel ízesített csokoládék, folyékony csokoládé) megkóstolni. Ez egy időre (t >= 1 hónap) ki is elégítette a csokiigyényemet...
Az este a latin táncok jegyében telt egy szórakozóhelyen. Natasha, aki az egész hétvége főszervezője volt, segített nekem feleleveníteni a tánclépéseket.
Aug. 15. vasárnap. Délelőtt végignéztük alátnivalókat egy idegenvezetővel. Egy idősebb hölgy volt, de nagyon rendes és jófej: a városnézés előtt mindenkinek kiosztott egy térképet a saját nyelvén; a városi séta közben pedig sztorikat is mesélt ("ABC tour" --Another Bloody Castle tour, idézte az egyik túristát). A fontosabb látnivalók a katedrális, a Burg (dupla csigalépcsővel) és a Schloßberg voltak ("Palotadomb", a tetején valóban egy palota található).
Délután, indulás előtt a csapat lelkesebb része elment a Zeughaus-ba (Fegyvertár). Itt is volt idegenvezetés. Mindenféle kardot, páncélzatot, ágyúkat, lőfegyvereket lehetett látni. Az épület eredeti funkciója fegyvertár volt, ma már múzeum.
A kiállítás után Shaimaá-val (iraki lány, Linz-ben tanul, az ottani LC-tagja) indultunk a pályaudvar felé, de útközben megkerestük még a híresnek mondott fagyizót. Több helybéli megkérdezése után oda is találtunk (bár mivel a nevére nem emlékeztünk, ezért nem voltunk benne teljesen biztosak, hogy jó helyre mentünk végül). Nekem mindenesetre ízlett a fagyi, bár sajna a hely nevét elfelejtettem megnézni.
Pár kép, ami a hétvége során készült
Riegersburg vár
A csokigyár bejárata
Graz, Schlossberg-re vezető lépcső
Party-Riegesburg (vár)-csokigyár-Salsa est-városnézés idegenvezetővel-Tartományi Fegyvertár (szintén idegenvezetővel)
Holnap majd kifejtem részletesebben.
Na igen, a "holnap"-ból végül több mint egy hét lett. Mentségemre legyen mondva, hogy közben egyszer már elkezdtem írni, de a böngésző jól feldobta közben a talpát, úgyhogy odaveszett, amit írtam. Most majd mentek rendszeresen...
Aug. 13., péntek. Utazás vonattal Graz-ba. Ezúttal egyedül mentem, mert a többiek nem akartak jönni. A vonaton viszont találkoztam két helyi lakossal, akik remek tippeket adtak, hogy miket érdemes megnézni, hova érdemes menni Graz-ban. Sajnos a szervezett program keretében nem volt mindenre idő, de azért leírom, amire még emlékszem, jól jöhet, ha egyszer visszamegyek oda.
- Schloßberg (domb, a tetején vár, láttam)
- Landeszeughaus (fegyvertár, láttam)
- Fagyizzak egy nagyon híres fagyizóban, aminek a nevét sajna elfelejtettem (a visszautazás előtt fagyiztunk valahol a Kunsthaus-tól nem messze, de nem vagyok benne biztos, hogy sikerült eltatlálni a helyet)
- Ebédeljek a Don Camillp & Peppone fogadóban (ez valójában két étterem egymással szemben, a két közismert szereplőről kapták a nevüket). Ha jól emlékszem, azt mondták, hogy a vacsora már drága. Sajnos erre nem jutott idő.
- Sörözzek a Glöcklbräu fogadóban. Erre sem volt idő. Hiába, két nap kevés mindenre...
Aug. 14., szombat. Ez a nap igen eseménydús volt. Reggel az egész csapat felszállt a külön buszra, amivel elmentünk megnézni a Riegersburg várat (kb. fél órányi buszozásra van Graz-tól). Felvonóval jutottunk el a domb tetejéig, majd egy idegenvezető mutatta meg nekünk a vár (viszonylag szűk) szobáit.
A következő állomás egy Buschenschank volt (ez kb. olyan mint egy Heuriger, vagy egy Alm, vagyis egy tanya, ahol lehet enni és inni (főleg bort); ha jól értettem a Buschenschanknak a jellegzetessége, hogy csak helyben készült termékeket forgalmaz). Itt megebédeltünk, majd következett a desszert: a nap utolsó látnivalója ugyanis a Zotter csokoládégyár volt. Itt meg lehetett ismerni a csokoládégyártás folyamatát, valamint az egyes mintákat (csokikrémek, különböző egzotikus fűszerekkel ízesített csokoládék, folyékony csokoládé) megkóstolni. Ez egy időre (t >= 1 hónap) ki is elégítette a csokiigyényemet...
Az este a latin táncok jegyében telt egy szórakozóhelyen. Natasha, aki az egész hétvége főszervezője volt, segített nekem feleleveníteni a tánclépéseket.
Aug. 15. vasárnap. Délelőtt végignéztük alátnivalókat egy idegenvezetővel. Egy idősebb hölgy volt, de nagyon rendes és jófej: a városnézés előtt mindenkinek kiosztott egy térképet a saját nyelvén; a városi séta közben pedig sztorikat is mesélt ("ABC tour" --Another Bloody Castle tour, idézte az egyik túristát). A fontosabb látnivalók a katedrális, a Burg (dupla csigalépcsővel) és a Schloßberg voltak ("Palotadomb", a tetején valóban egy palota található).
Délután, indulás előtt a csapat lelkesebb része elment a Zeughaus-ba (Fegyvertár). Itt is volt idegenvezetés. Mindenféle kardot, páncélzatot, ágyúkat, lőfegyvereket lehetett látni. Az épület eredeti funkciója fegyvertár volt, ma már múzeum.
A kiállítás után Shaimaá-val (iraki lány, Linz-ben tanul, az ottani LC-tagja) indultunk a pályaudvar felé, de útközben megkerestük még a híresnek mondott fagyizót. Több helybéli megkérdezése után oda is találtunk (bár mivel a nevére nem emlékeztünk, ezért nem voltunk benne teljesen biztosak, hogy jó helyre mentünk végül). Nekem mindenesetre ízlett a fagyi, bár sajna a hely nevét elfelejtettem megnézni.
Pár kép, ami a hétvége során készült
Riegersburg vár
A csokigyár bejárata
Graz, Schlossberg-re vezető lépcső
(Majdnem) hullócsillag nézés + éjszakai túra
Csütörtök este páran elhatároztuk, hogy elmegyünk a Leopoldsberg-re megnézni a csillaghullást. (Korábban jártam már ott.) Vacsora után 9-kor el is indultunk (ill. indultunk volna, mert a lassú készülődés miatt végül fél-tíz háromnegyed-tíz körül sikerült végre útra kelni.) A Leopoldsbergre a 38A-busszal lehet feljutni, de mivel később indultunk a tervezettnél, ezért lemaradtunk az odáig közlekedő buszról, így egy későbbi busszal tudtunk csak menni, de az csak a Kahlenberg-ig ment (sőt nem is közvetlenül ment oda, hanem az egyik helyen -- emlékeim szerint a Kapfenwaldgasse-nál (ld. a lent linkelt térképet), le kellett szállni, és a következő 38A busszal továbbmenni (ezek szerint összesen 3-féle végállomása van a 38A-busznak).
Egy aprócska bökkenő volt: miután leszálltunk erről a buszról, láttuk, hogy az volt az utolsó, amelyik visszafelé megy, és hát az utazás felfelé nem két perc volt. Nem baj, gondoltuk, a lentebbi megállóból (ahol átszálltunk) megy még busz, úgyhogy a Kahlenberg-en kiültünk a teraszra (amit pár kávézó és egy templom vesz körül), ahonnan az egész várost látni lehet (ill. este csak a fényeket), és az eget. Kb. fél-háromnegyed órát töltöttünk ott, de hullócsillagot nem láttunk.
Ezután elindultunk visszafelé, de már ekkor éreztük, hogy lehet kissé alábecsültük az ehhez szükséges időt. A Kapferwaldgasse-től a felfelé menő busz kb. 10 perc alatt jutott el Kahlenberg-ig, nekünk meg 20 percünk volt hátra, hogy visszajussunk oda gyalog. Sebaj, elindultunk azért lefelé. Az út elején megkérdeztünk azért néhány embert, hogy gyalog mennyi idő alatt lehet visszaérni a városba, de kb. kiröhögtek, és azt mondták, hogy reménytelen. Ezért abban maradtunk, hogy gyalogolunk lefelé, de ha látunk egy taxit megállítjuk, és megkérdezzük mennyiért vinne le (megegyeztünk, hogy max. 12 Eurót vagyunk hajlandók fizetni). Valahol az út felénél jött is egy taxi, megállítottuk, és pont 12 Eurót kért a fuvarért. A gond csak az volt, hogy 4 férőhely volt, mi pedig összesen 8-an (4 lány, 4 fiú) voltunk. Végül úgy határoztunk, hogy a 4 lány lemegy a taxival, mi srácok pedig gyalogolunk tovább (a taxis 15 Eurót kért volna azért, hogy utána visszajöjjön értünk, és minket is levigyen -- ez pedig már a lélektani határ felett volt).
A gyaloglás közben túl sok érdekes nem történt, végülis leértünk a városba, és onnan mi is taxiba ültünk a koliig (szintén 12 Euróért). A Google Maps szerint a megtett táv összesen 6,4 km volt -- esti egészségügyi sétának nem is rossz :)
Btw.: nem tudja valaki hogy lehet ebben a Google Maps-ben útvonalat elmenteni saját térképbe? Egyszer véletlenül sikerült előhoznom egy olyat, hogy "add to my maps" az útvonal altt, de azóta többször nem láttam ezt az opciót. Vagy én vagyok nagyon béna, vagy a GM felülete ritka barátságtalan (legalábbis ezt a feature-t jól elrejtették).
Egy aprócska bökkenő volt: miután leszálltunk erről a buszról, láttuk, hogy az volt az utolsó, amelyik visszafelé megy, és hát az utazás felfelé nem két perc volt. Nem baj, gondoltuk, a lentebbi megállóból (ahol átszálltunk) megy még busz, úgyhogy a Kahlenberg-en kiültünk a teraszra (amit pár kávézó és egy templom vesz körül), ahonnan az egész várost látni lehet (ill. este csak a fényeket), és az eget. Kb. fél-háromnegyed órát töltöttünk ott, de hullócsillagot nem láttunk.
Ezután elindultunk visszafelé, de már ekkor éreztük, hogy lehet kissé alábecsültük az ehhez szükséges időt. A Kapferwaldgasse-től a felfelé menő busz kb. 10 perc alatt jutott el Kahlenberg-ig, nekünk meg 20 percünk volt hátra, hogy visszajussunk oda gyalog. Sebaj, elindultunk azért lefelé. Az út elején megkérdeztünk azért néhány embert, hogy gyalog mennyi idő alatt lehet visszaérni a városba, de kb. kiröhögtek, és azt mondták, hogy reménytelen. Ezért abban maradtunk, hogy gyalogolunk lefelé, de ha látunk egy taxit megállítjuk, és megkérdezzük mennyiért vinne le (megegyeztünk, hogy max. 12 Eurót vagyunk hajlandók fizetni). Valahol az út felénél jött is egy taxi, megállítottuk, és pont 12 Eurót kért a fuvarért. A gond csak az volt, hogy 4 férőhely volt, mi pedig összesen 8-an (4 lány, 4 fiú) voltunk. Végül úgy határoztunk, hogy a 4 lány lemegy a taxival, mi srácok pedig gyalogolunk tovább (a taxis 15 Eurót kért volna azért, hogy utána visszajöjjön értünk, és minket is levigyen -- ez pedig már a lélektani határ felett volt).
A gyaloglás közben túl sok érdekes nem történt, végülis leértünk a városba, és onnan mi is taxiba ültünk a koliig (szintén 12 Euróért). A Google Maps szerint a megtett táv összesen 6,4 km volt -- esti egészségügyi sétának nem is rossz :)
Btw.: nem tudja valaki hogy lehet ebben a Google Maps-ben útvonalat elmenteni saját térképbe? Egyszer véletlenül sikerült előhoznom egy olyat, hogy "add to my maps" az útvonal altt, de azóta többször nem láttam ezt az opciót. Vagy én vagyok nagyon béna, vagy a GM felülete ritka barátságtalan (legalábbis ezt a feature-t jól elrejtették).
2010. augusztus 9., hétfő
Budapest hétvége
Aug. 6-8 (9). Ezt a hétvégét a Budapesti IAESTE-sek szervezték, és jó sokan részt vettek rajta innen Bécsből is. Én magam ezúttal inkább a családdal töltöttem az időt, és pihentem egy kicsit (9-10 órákat aludtam a hétvégén!), úgyhogy a programokon nem vettem részt. A többieknek viszont tetszett (az elmondásuk alapján). A VPK-ban szálltak meg; volt városnézés, hajózás a Dunán, vacsora egy étteremben, Gyógyfürdő, Állatkert és persze rengeteg party.
Nekem viszont volt időm egy-két dolog beszerzésére, és egy jó sörözésre az itteni barátokkal. Hétfőn este utaztam vissza Bécsbe (a többi gyakornok már vasárnap este).
Nekem viszont volt időm egy-két dolog beszerzésére, és egy jó sörözésre az itteni barátokkal. Hétfőn este utaztam vissza Bécsbe (a többi gyakornok már vasárnap este).
2010. augusztus 8., vasárnap
2010. augusztus 2., hétfő
MUMOK
Elmentem a MUMOK-ba (Museum moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien). A múzeum témája a modern művészet. Több szinten vannak kiállítások (összesen 8 szint van, de van amelyik csak büfé/WC/könyvtár stb.) Nagyon tetszett Mladen Miljanovic kiállítása (Zastavákból és Zastava alkatrészekből rakott ki mindenféle vicces dolgot). Ezen kívül nagyon érdekesnek találtam a legfelső szinten lévő kiállítást: itt a modern fizika felfedezéseit reprezentálják a műalkotások. A relativitás elméletétől a röntgen sugárzáson át a fotoelektronikus hatásig (hogy mondják ezt rendesen?) mindenféle volt.
Ami kevésbé fogott meg, az a legalsó szinten lévő kiállítás: lehet hogy nem tudom megfelelően értékelni a modern művészetet, de az "egyenletesen pirosra festett négyzet" jellegű művekben nem látom a mélyebb értelmet. És ilyenből volt egy teremnyi. Ezen kívül, minden második műnek "Untitled" volt a címe. A művész legalább vehette volna a fáradságot, hogy kitaláljon valami frappánsat.
Jópofa volt még egy másik terem, aminek minden falán tükör volt (ezen kívül volt még pár állvány művekkel), bár a mélyebb értelmét ennek sem sikerült megfejtenem.
Ami kevésbé fogott meg, az a legalsó szinten lévő kiállítás: lehet hogy nem tudom megfelelően értékelni a modern művészetet, de az "egyenletesen pirosra festett négyzet" jellegű művekben nem látom a mélyebb értelmet. És ilyenből volt egy teremnyi. Ezen kívül, minden második műnek "Untitled" volt a címe. A művész legalább vehette volna a fáradságot, hogy kitaláljon valami frappánsat.
Jópofa volt még egy másik terem, aminek minden falán tükör volt (ezen kívül volt még pár állvány művekkel), bár a mélyebb értelmét ennek sem sikerült megfejtenem.
2010. augusztus 1., vasárnap
Innsbruck hétvége
Júl. 30. - Aug. 1.
Péntek. Paullal és Sarah-val (skót lány, IAESTE gyakornok) indultunk el délután a Westbahnhof-ból. Linz-ben fellszállt több IAESTE tag és gyakornok, akiket az előző héten ismertem meg. Érkezés után a változatosság kedvéért elkezdett esni az eső (szerencsére másnapra jó idő lett, szóval nagyobb szerencsénk volt, mint Linz-ben a múlt héten). Este vacsoráztunk egy kávézóban, majd a kávézó emeletén található szórakozóhelyen egy helyi rock-banda koncertjét hallgattuk meg.
Szombat Reggel elmentünk megnézni az innsbruck-i síugró pályát. Klassz hely, a torony tetejéről lehet látni az egész várost. A pálya tetetjéről a síugrók pont egy temetőt látnak.
Megebédeltünk a Café Bar Moustache-ban, majd megetkintettük az ottani Hofburg-ot és a Hofkirche-t. Itt található I. Miksa (Maximilian) német-római császár bronz szobrokkal körülvett síremléke.
Este az Arzler Alm-ban vacsoráztunk. (Ha jól értettem a helyiek magyarázata, ill. a Wikipédia alapján az Alm a hegyi legelőt, ill. az ott található Hüttét jelenti). Kb. fél órás (felfelé) gyaloglás után jutottunk el a fogadóig.
Vacsora után átmentünk egy sörözőbe a Hofgarten-ben.
Vasárnap Felvonóval eljutottunk a Nordkette hegység egyik csúcsára. Pontosabban három felvonóval: mindegyik egy-egy szakaszt tett meg, és az adott szakasz végén át kellett szállni a következőre. A napsütésnek és a hétvégi időpontnak köszönhetően sokan utaztak a felvonón, a népsűrűség kb. akkora volt, mint reggel fél nyolckor a 7-es buszon. Visszafelé az egyik átszállásnál megálltunk egy fogadónál és megebédeltünk. Délután vonattal visszamentünk Bécsbe.
Péntek. Paullal és Sarah-val (skót lány, IAESTE gyakornok) indultunk el délután a Westbahnhof-ból. Linz-ben fellszállt több IAESTE tag és gyakornok, akiket az előző héten ismertem meg. Érkezés után a változatosság kedvéért elkezdett esni az eső (szerencsére másnapra jó idő lett, szóval nagyobb szerencsénk volt, mint Linz-ben a múlt héten). Este vacsoráztunk egy kávézóban, majd a kávézó emeletén található szórakozóhelyen egy helyi rock-banda koncertjét hallgattuk meg.
Szombat Reggel elmentünk megnézni az innsbruck-i síugró pályát. Klassz hely, a torony tetejéről lehet látni az egész várost. A pálya tetetjéről a síugrók pont egy temetőt látnak.
Megebédeltünk a Café Bar Moustache-ban, majd megetkintettük az ottani Hofburg-ot és a Hofkirche-t. Itt található I. Miksa (Maximilian) német-római császár bronz szobrokkal körülvett síremléke.
Este az Arzler Alm-ban vacsoráztunk. (Ha jól értettem a helyiek magyarázata, ill. a Wikipédia alapján az Alm a hegyi legelőt, ill. az ott található Hüttét jelenti). Kb. fél órás (felfelé) gyaloglás után jutottunk el a fogadóig.
Vacsora után átmentünk egy sörözőbe a Hofgarten-ben.
Vasárnap Felvonóval eljutottunk a Nordkette hegység egyik csúcsára. Pontosabban három felvonóval: mindegyik egy-egy szakaszt tett meg, és az adott szakasz végén át kellett szállni a következőre. A napsütésnek és a hétvégi időpontnak köszönhetően sokan utaztak a felvonón, a népsűrűség kb. akkora volt, mint reggel fél nyolckor a 7-es buszon. Visszafelé az egyik átszállásnál megálltunk egy fogadónál és megebédeltünk. Délután vonattal visszamentünk Bécsbe.
2010. július 25., vasárnap
Linz hétvége
Júl. 23- júl. 25. Ezen a hétvégén a Linzi IAESTE csapat rendezett hétvégi programot. (Ez hasonló, mint a bécsi hétvége, amiről már írtam korábban.)
Péntek délután indultunk a Westbahnhof-ból Andreával és Paullal (svájci srác, IAESTE gyakornok). A másfélórás vonatút után leszálltunk Linzben, ekkor már esett az eső és ez szombat estig így is maradt. A kollégiumhoz busszal jutottunk el. Itt Elisabeth (Elli) fogadott minket, aki a hétvégi program főszervezője volt. Később Charlotte (Németországból) is csatlakozott hozzánk, ő is velünk lakott az ottani koliszobában.
A városközponthoz elég közel volt, így oda gyalog is el tudtunk jutni. Este előbb a Lentos-nál időztünk a helyi IAESTE-sekkel és a többi gyakornokkal, utána pedig beültünk egy sörözőbe.
Szombat délelőtt tartották a városi rally-t, egy csapatos vetélkedő, aminek keretében meg lehet ismerni a várost, hasonlóan a bécsi hétvégéhez. A keringőtől a snapsz-kóstoláson át egészen a műalkotás készítéséig mindenféle jellegű feladat volt. Az eső nem volt túl kellemes, de azért adott egy feelinget az egésznek. Délután piknik a Johannes Kepler Universität-en, majd szabad foglalkozás. Ennek keretében a Lentos múzeumban jártam: itt a XX. és a XXI. században készült elvont műalkotásokat (képeket, vagy "tárgyakat") lehet megtekinteni. Minden évtizednek egy termet szenteltek. Némelyik mű egész jópofa, vagy épp elgondolkodtató. Este BBQ az egyetemen.
Vasárnap reggel a teljes csapatot elvitték az Ars Electronica Center-be. Itt többféle technikai szerkezet vagy megoldás van kiállítva a 3D-ben rajzolástól egészen az intelligens műlábig, és rengeteg "kísérlet" van, amiben a látogató is részt vehet (én pl. készíttettem egy fényképet a retinámról, utána elmagyarázták melyik a vakfolt és a másik speciális pont, aminek a nevére most nem emlékszem...). Kicsit olyan az egész, mint a Csodák Palotája, talán kissé "futurisztikusabb". Itt szívesen eltöltöttem volna akár egy egész napot is, de csak délig maradhattunk, mert utána elmentünk egy étterembe, ahol elfogyasztottuk az utolsó közös ebédet. Délután vissza vonattal Bécsbe. Szerencsére már nem esik az eső, viszont egyelőre a hőség is elmúlt, ami az előző héten annyira kellemetlen volt.
Összességében nagyon tetszett a város, szívesen eltöltenék itt egyszer több időt is. Az egyetlen amit sajnáltam, hogy az eső miatt nem sokat láttunk a Pflasterspektakel-ből. Ez egy utcai fesztivál, amit minden évben megrendeznek Linz-ben.
Péntek délután indultunk a Westbahnhof-ból Andreával és Paullal (svájci srác, IAESTE gyakornok). A másfélórás vonatút után leszálltunk Linzben, ekkor már esett az eső és ez szombat estig így is maradt. A kollégiumhoz busszal jutottunk el. Itt Elisabeth (Elli) fogadott minket, aki a hétvégi program főszervezője volt. Később Charlotte (Németországból) is csatlakozott hozzánk, ő is velünk lakott az ottani koliszobában.
A városközponthoz elég közel volt, így oda gyalog is el tudtunk jutni. Este előbb a Lentos-nál időztünk a helyi IAESTE-sekkel és a többi gyakornokkal, utána pedig beültünk egy sörözőbe.
Szombat délelőtt tartották a városi rally-t, egy csapatos vetélkedő, aminek keretében meg lehet ismerni a várost, hasonlóan a bécsi hétvégéhez. A keringőtől a snapsz-kóstoláson át egészen a műalkotás készítéséig mindenféle jellegű feladat volt. Az eső nem volt túl kellemes, de azért adott egy feelinget az egésznek. Délután piknik a Johannes Kepler Universität-en, majd szabad foglalkozás. Ennek keretében a Lentos múzeumban jártam: itt a XX. és a XXI. században készült elvont műalkotásokat (képeket, vagy "tárgyakat") lehet megtekinteni. Minden évtizednek egy termet szenteltek. Némelyik mű egész jópofa, vagy épp elgondolkodtató. Este BBQ az egyetemen.
Vasárnap reggel a teljes csapatot elvitték az Ars Electronica Center-be. Itt többféle technikai szerkezet vagy megoldás van kiállítva a 3D-ben rajzolástól egészen az intelligens műlábig, és rengeteg "kísérlet" van, amiben a látogató is részt vehet (én pl. készíttettem egy fényképet a retinámról, utána elmagyarázták melyik a vakfolt és a másik speciális pont, aminek a nevére most nem emlékszem...). Kicsit olyan az egész, mint a Csodák Palotája, talán kissé "futurisztikusabb". Itt szívesen eltöltöttem volna akár egy egész napot is, de csak délig maradhattunk, mert utána elmentünk egy étterembe, ahol elfogyasztottuk az utolsó közös ebédet. Délután vissza vonattal Bécsbe. Szerencsére már nem esik az eső, viszont egyelőre a hőség is elmúlt, ami az előző héten annyira kellemetlen volt.
Összességében nagyon tetszett a város, szívesen eltöltenék itt egyszer több időt is. Az egyetlen amit sajnáltam, hogy az eső miatt nem sokat láttunk a Pflasterspektakel-ből. Ez egy utcai fesztivál, amit minden évben megrendeznek Linz-ben.
2010. július 18., vasárnap
Harmadik hét
Júl. 12. hétfő Este IAESTE meeting egy kávézóban.
Júl. 13. szerda. Vééégre megcsinálták a netet a koliban (péntek óta nem működött!!!)
Júl. 15. csütörtök Este elmentem a Karlsplatzra, ahol filmvetítést tartottak. A film címe: David wants to fly. Egy fiatal srácról szól, aki szeretne megismerkedni a transzcendens meditációval. Néha vicces volt, de annyira nem volt nagy durranás. Mivel a film közepén elkezdett esni az eső, eljöttem onnan.
Júl. 17. szombatTúra a bécsi erdőben. Ahmeddal és Khaleddal (két egyiptomi srác, akik tanfolyamon vannak itt két hétre) indultunk neki a Bécsi Erdőnek (Wiener Wald). Az első állomás Leopoldsberg volt, innen lehet látni a várost és a Dunát. A második megálló Kahlenberg, ennek a tetején van egy kilátó: Stefaniewarte a neve. Érdekes, hogy a Kahlenbergi kilátóhóz vezető ösvény teles egészében le van betonozva. Ilyet sem láttam még erdőben... A harmadik, egyben utolsó állomásunk a Hermmanskogel, ez Bécs legmagasabb pontja (542 m). Itt is van egy kilátó torony, a neve Habsburgwarte. Kicsit nehezebben találtuk meg, mint a másik két helyet, plusz fel kellett mászni hozzá egy kaptatón.
Este BBQ a koliban. Itt megismertem Alexandrát, egy osztrák lányt, aki itt Bécsben jár egyetemre.
Kilátás a Leopoldsbergről.
Stefaniewarte, kilátótorony a Khalenbergen.
Júl. 18. vasárnap Melk. Ez egy kis város Alsó-Ausztriában, a Duna mentén, a legfontosabb látnivalója a bencés apátság (Stift Melk). Alexandrával és Khaleddal utaztunk oda. Először az apátságot tekintettük meg. A 11. század elején épült, de később több termét átalakították barokk stílusúvá. Ezután megebédeltünk egy étteremben, majd sétáltunk még a városban.
Melk, Apátság (Stift Melk)
Júl. 13. szerda. Vééégre megcsinálták a netet a koliban (péntek óta nem működött!!!)
Júl. 15. csütörtök Este elmentem a Karlsplatzra, ahol filmvetítést tartottak. A film címe: David wants to fly. Egy fiatal srácról szól, aki szeretne megismerkedni a transzcendens meditációval. Néha vicces volt, de annyira nem volt nagy durranás. Mivel a film közepén elkezdett esni az eső, eljöttem onnan.
Júl. 17. szombatTúra a bécsi erdőben. Ahmeddal és Khaleddal (két egyiptomi srác, akik tanfolyamon vannak itt két hétre) indultunk neki a Bécsi Erdőnek (Wiener Wald). Az első állomás Leopoldsberg volt, innen lehet látni a várost és a Dunát. A második megálló Kahlenberg, ennek a tetején van egy kilátó: Stefaniewarte a neve. Érdekes, hogy a Kahlenbergi kilátóhóz vezető ösvény teles egészében le van betonozva. Ilyet sem láttam még erdőben... A harmadik, egyben utolsó állomásunk a Hermmanskogel, ez Bécs legmagasabb pontja (542 m). Itt is van egy kilátó torony, a neve Habsburgwarte. Kicsit nehezebben találtuk meg, mint a másik két helyet, plusz fel kellett mászni hozzá egy kaptatón.
Este BBQ a koliban. Itt megismertem Alexandrát, egy osztrák lányt, aki itt Bécsben jár egyetemre.
Kilátás a Leopoldsbergről.
Stefaniewarte, kilátótorony a Khalenbergen.
Júl. 18. vasárnap Melk. Ez egy kis város Alsó-Ausztriában, a Duna mentén, a legfontosabb látnivalója a bencés apátság (Stift Melk). Alexandrával és Khaleddal utaztunk oda. Először az apátságot tekintettük meg. A 11. század elején épült, de később több termét átalakították barokk stílusúvá. Ezután megebédeltünk egy étteremben, majd sétáltunk még a városban.
Melk, Apátság (Stift Melk)
Második hét
Júl. 7. szerda Este elmentünk Andreával, Djordje-val (szerb fiú, IAESTE-gyakornok) Gonzaloval (16 éves spanyol srác, asszem nyelvtanfolyamra jár itt) meccset nézni egy spanyol-barát kocsmába (spanyolbarát: hatalmas spanyol zászló a bejáratnál, a vendégek 99%-a spanyol nyelvű). Spanyolország-Németprszág 1:0.
Júl. 10. szombat Elmentünk Andreával a "Zene Házába" (Haus der Musik). Többféle kiállítás volt (összesen 4 emeleten, szóval itt is sok időt el lehet tölteni). Ami nagyon tetszett nekem az a rész volt, ahol hangokkal lehetett kísérletezni: több készülék volt, ahol belebeszélhettél egy mikrofonba, majd a saját hangod paramétereivel lehetett szórakozni. A tudományos háttér is ott volt hozzá (egészen a Fourier-transzformációig), szóval feleleveníthettem a Beszédinformációs Rendszerekből tanultakat. A múzeumban volt még egy kiállítás a híres osztrák származású, vagy Ausztriában tevékenykedő zeneszerzőkről, úgymint Mozart, Schubert, Beethoven, ... Ez is érdekes volt.
Este BBQ a koliban, majd ellátogattunk egy szórakozóhelyre. Pontosabban elmentünk a Schwedenplatz-ra, és több szórakozóhelyre betértünk, amíg nem találtunk végre egy olyat, ahol nem volt túl nagy tömeg.
Júl. 10. szombat Elmentünk Andreával a "Zene Házába" (Haus der Musik). Többféle kiállítás volt (összesen 4 emeleten, szóval itt is sok időt el lehet tölteni). Ami nagyon tetszett nekem az a rész volt, ahol hangokkal lehetett kísérletezni: több készülék volt, ahol belebeszélhettél egy mikrofonba, majd a saját hangod paramétereivel lehetett szórakozni. A tudományos háttér is ott volt hozzá (egészen a Fourier-transzformációig), szóval feleleveníthettem a Beszédinformációs Rendszerekből tanultakat. A múzeumban volt még egy kiállítás a híres osztrák származású, vagy Ausztriában tevékenykedő zeneszerzőkről, úgymint Mozart, Schubert, Beethoven, ... Ez is érdekes volt.
Este BBQ a koliban, majd ellátogattunk egy szórakozóhelyre. Pontosabban elmentünk a Schwedenplatz-ra, és több szórakozóhelyre betértünk, amíg nem találtunk végre egy olyat, ahol nem volt túl nagy tömeg.
2010. július 16., péntek
Jellegzetes osztrák szavak és kifejezések
Itt fogom gyűjteni azokat a kifejezéseket, amiket jellemzően Ausztriában használnak.
Köszönések
Grüß Gott - Üdv Istennek (köszönés)
Auf Wiederschauen - Viszontlátásra (pontosabban "viszontnézésre")
Mahlzeit! - Jó étvágyat! (Szó szerint: étkezés. Használják még köszönésként is déltájban. Mint megtudtam eredetileg Gesegnete Mahlzeit (vagyis "áldott étkezés") volt a jelentése)
Napszak, évszak stb.
Jänner - január (Németországban: Januar)
heuer - ebben az évben (innen származik a Heuriger kifejezés is, ami az ezévi bort jelenti, illetve azt a borozót, ahol ilyet lehet kapni.)
Tárgyak, állatok, fogalmak, stb.
Gelse - szúnyog (Németországban: Stechmücke)
Matura - érettségi (Németországban: Abitur)
Pension - nyugdíj (Németországban: Rente)
Alm - hegyi legelő, ill. az ott található fogadó
Kifejezések
Wurst - mindegy (szó szerint: kolbász, ejtsd: Wurscht)
Szavak és kifejezések tájszólásban
Ohrkatzelschworf Oachkatzlschwoaf - mókusfarok (nem egészen úgy írják ahogy eredetileg gondoltam); ld. még itt.
Hau di über d’ Heisa! - Tűnj el innen! (Hau dich über die Häuser! -- "Tűnj el a házak felett")
Köszönések
Grüß Gott - Üdv Istennek (köszönés)
Auf Wiederschauen - Viszontlátásra (pontosabban "viszontnézésre")
Mahlzeit! - Jó étvágyat! (Szó szerint: étkezés. Használják még köszönésként is déltájban. Mint megtudtam eredetileg Gesegnete Mahlzeit (vagyis "áldott étkezés") volt a jelentése)
Napszak, évszak stb.
Jänner - január (Németországban: Januar)
heuer - ebben az évben (innen származik a Heuriger kifejezés is, ami az ezévi bort jelenti, illetve azt a borozót, ahol ilyet lehet kapni.)
Tárgyak, állatok, fogalmak, stb.
Gelse - szúnyog (Németországban: Stechmücke)
Matura - érettségi (Németországban: Abitur)
Pension - nyugdíj (Németországban: Rente)
Alm - hegyi legelő, ill. az ott található fogadó
Kifejezések
Wurst - mindegy (szó szerint: kolbász, ejtsd: Wurscht)
Szavak és kifejezések tájszólásban
Hau di über d’ Heisa! - Tűnj el innen! (Hau dich über die Häuser! -- "Tűnj el a házak felett")
Az első hét
Jún. 28. hétfő Első munkanap. Az IAESTE-traineeket mindig elkíséri egy szervező az első napon: engem Markus kísért el, a helyi IAESTE-csapat elnöke. Seibersdorfot céges busszal lehet megközelíteni, az út kb. 40 percig tart (a helyet pedig, ahonnan indul a busz metróval lehet elérni, az további fél óra). Tetszik a munkahely, a kollégák rendesek, és a feladat is érdekes (úgy érzem sokat tanulok belőle).
Jún. 30. szerda Este BBQ az IAESTE szervezésében.
Júl. 2. péntek - Jún. 4. vasárnap Bécsi hétvége (Vienna Weekend) Ezen a hétvégén több más városban lakó gyakornok Bécsbe látogatott, hogy megimserkedjenek az itteniekkel és közösen felfedezzék a várost.
Júl. 2. péntek Nyitóbuli.
Júl. 3. szombat Délelőtt Cityrally. Ez kicsit olyan, mint a Qpán a városi nap: kisebb csapatokban kell mászkálni és feladatokat megoldani. A csapatokat random sorsolták. Az állomások: Volksgarten, Helden Platz, Opera, Universität Wien. A feladatok jópofák voltak, pl. volt egy aminek a célja az volt, hogy mindenki megjegyezze, hogy Ausztria és Ausztrália két külön ország. És hogy ez még jobban bevésődjön az emlékezetünkbe, rendeztek egy zsákban ugráló versenyt, hogy mindenki megjegyezze, hogy kenguruk csak Ausztráliában vannak. Út közben is voltak feladatok, pl. egy helyi dialektusban íródott zenénekszöveg részletet kellett kívülről megtanulni:
I bin dei Apfel, du mein Stamm.
So wie dein Wasser tal wärts rinnt,
unwiderstehlich und zo hell,
fast wie die Tränen von an Kind,
wird auch mein Blut auf einmal schnell,
sag' ich am End' der Welt voll Stolz
und wenn ihr wollt's auch ganz all
I'm from Austria
A szám szerzője és címe: Fendrich: I'm From Austria
Minden csapattag egy sort jegyzett meg, a végére már egész jól ment.
Este elmentünk egy Heuriger-be (ez egy borozó féle, ahol "idei bort" szolgálnak fel és mellé némi harapnivalót). Ezután egy szórakozóhelyre mentünk.
Júl. 4. vasárnap Schönbrunn Reggel Andreával (egy kedves argentin lány, aki szintén IAESTE gyakornok és itt lakik a koliban) indultunk útnak. Először a labirintusba (Irrgarten) mentünk be. A labirintus három különálló részből áll, a falakat magas bokrok alkotják. Az első részben mindenféle égövi jel található és egy "magasles". A második részben "trükkös" dolgokat lehet csinálni (zenélni, tükrök közé beállni, stb.) A harmadik rész egy játszótér. A labirintus után Andrea bement az állatkertbe, én pedig inkább a parkban néztem szét. Maga a park hatalmas, és többféle állat lakik benne: én kacsákat láttam meg egy mókust. Délután összefutottam az előző napi csapat egy részével meg a magyar IAESTE-sekkel, akik szintén itt voltak a hétvégére.
Schönbrunn Palota
A kert egy barátságos lakója.
Jún. 30. szerda Este BBQ az IAESTE szervezésében.
Júl. 2. péntek - Jún. 4. vasárnap Bécsi hétvége (Vienna Weekend) Ezen a hétvégén több más városban lakó gyakornok Bécsbe látogatott, hogy megimserkedjenek az itteniekkel és közösen felfedezzék a várost.
Júl. 2. péntek Nyitóbuli.
Júl. 3. szombat Délelőtt Cityrally. Ez kicsit olyan, mint a Qpán a városi nap: kisebb csapatokban kell mászkálni és feladatokat megoldani. A csapatokat random sorsolták. Az állomások: Volksgarten, Helden Platz, Opera, Universität Wien. A feladatok jópofák voltak, pl. volt egy aminek a célja az volt, hogy mindenki megjegyezze, hogy Ausztria és Ausztrália két külön ország. És hogy ez még jobban bevésődjön az emlékezetünkbe, rendeztek egy zsákban ugráló versenyt, hogy mindenki megjegyezze, hogy kenguruk csak Ausztráliában vannak. Út közben is voltak feladatok, pl. egy helyi dialektusban íródott zenénekszöveg részletet kellett kívülről megtanulni:
I bin dei Apfel, du mein Stamm.
So wie dein Wasser tal wärts rinnt,
unwiderstehlich und zo hell,
fast wie die Tränen von an Kind,
wird auch mein Blut auf einmal schnell,
sag' ich am End' der Welt voll Stolz
und wenn ihr wollt's auch ganz all
I'm from Austria
A szám szerzője és címe: Fendrich: I'm From Austria
Minden csapattag egy sort jegyzett meg, a végére már egész jól ment.
Este elmentünk egy Heuriger-be (ez egy borozó féle, ahol "idei bort" szolgálnak fel és mellé némi harapnivalót). Ezután egy szórakozóhelyre mentünk.
Júl. 4. vasárnap Schönbrunn Reggel Andreával (egy kedves argentin lány, aki szintén IAESTE gyakornok és itt lakik a koliban) indultunk útnak. Először a labirintusba (Irrgarten) mentünk be. A labirintus három különálló részből áll, a falakat magas bokrok alkotják. Az első részben mindenféle égövi jel található és egy "magasles". A második részben "trükkös" dolgokat lehet csinálni (zenélni, tükrök közé beállni, stb.) A harmadik rész egy játszótér. A labirintus után Andrea bement az állatkertbe, én pedig inkább a parkban néztem szét. Maga a park hatalmas, és többféle állat lakik benne: én kacsákat láttam meg egy mókust. Délután összefutottam az előző napi csapat egy részével meg a magyar IAESTE-sekkel, akik szintén itt voltak a hétvégére.
Schönbrunn Palota
A kert egy barátságos lakója.
Érkezés és az első hétvége
Jún. 25, péntek. Délután érkeztem vonattal Bécsbe. Az IAESTE-s gyakornokokat mindig egy helyi IAESTE-tag fogadja a pályaudvaron és elkíséri őket a kollégiumba. Engem egy kedves leányzó, Eleonore várt (akit Eli-nek becézünk).
Először a koliba mentünk (amiről kiderült, hogy a szorgalmi időszakban női kollégium, és mivel elég korán érkeztem, ezért eleinte kb. én voltam az egyetlen fiú -- ez nem maradt így sokáig, mert nyáron a koli koedukált), majd be kellett jelentkeznem a helyi hatóságnál.
Ezután Eli elvitt vitorlázni a barátaival egy Duna-ágra.
Este néhány IAESTE-s gyakornokkal és szervezővel elmentünk a Donauinselfestre. Tudni kell, hogy a Duna bécsi szakaszán van egy jó hosszú sziget, ahol évente megtartják ezt a rendezvényt: sok színpad van, többféle koncerttel. A nagy előnye, hogy ingyenes a belépő.
Jún. 26. szombat Napközben a városban sétáltam, este megint a Donauinselfestre mentünk, ezúttal két lakótárssal: Ilaria-val, és Yazel-lal. Jópofa volt, de a nagyobb tömeg volt, mint előző nap. A kijáratnál rendőrők álltak és burst-ökben engedték az embereket a hídra.
Jún. 27. vasárnap Elmentem a Természettudományi Múzeumba (Naturhistorisches Museum Wien). Rengeteg látnivaló van ott, az ásványoktól egészen mindenféle állatig. Nekem a legjobban a Darwin-kiállítás tetszett.
Elefánt a Természettörténeti Mázeum előtt.
Találkoztam egy oroszlánnal... Szerencsére én voltam az erősebb :)
Először a koliba mentünk (amiről kiderült, hogy a szorgalmi időszakban női kollégium, és mivel elég korán érkeztem, ezért eleinte kb. én voltam az egyetlen fiú -- ez nem maradt így sokáig, mert nyáron a koli koedukált), majd be kellett jelentkeznem a helyi hatóságnál.
Ezután Eli elvitt vitorlázni a barátaival egy Duna-ágra.
Este néhány IAESTE-s gyakornokkal és szervezővel elmentünk a Donauinselfestre. Tudni kell, hogy a Duna bécsi szakaszán van egy jó hosszú sziget, ahol évente megtartják ezt a rendezvényt: sok színpad van, többféle koncerttel. A nagy előnye, hogy ingyenes a belépő.
Jún. 26. szombat Napközben a városban sétáltam, este megint a Donauinselfestre mentünk, ezúttal két lakótárssal: Ilaria-val, és Yazel-lal. Jópofa volt, de a nagyobb tömeg volt, mint előző nap. A kijáratnál rendőrők álltak és burst-ökben engedték az embereket a hídra.
Jún. 27. vasárnap Elmentem a Természettudományi Múzeumba (Naturhistorisches Museum Wien). Rengeteg látnivaló van ott, az ásványoktól egészen mindenféle állatig. Nekem a legjobban a Darwin-kiállítás tetszett.
Elefánt a Természettörténeti Mázeum előtt.
Találkoztam egy oroszlánnal... Szerencsére én voltam az erősebb :)
2010. július 15., csütörtök
Bevezetés
Ezen a nyáron Ausztriában végzek szakmai gyakorlatot az IAESTE szervezésében. Bécsben lakom egy kollégiumban, de az intézet, ahol összesen két hónapig fogok dolgozni egy másik helyiségben, Sebiersdof-ban található.
Ez már a harmadik hét, hogy itt vagyok, de lustaságból és egyéb okokból (nem volt net egy ideig a koliban), csak most kezdem el a blogot vezetni. Kezdjük hát az elejéről, most még emlékszem a fontosabb eseményekre, ezeket a következőkben összefoglalom.
Ez már a harmadik hét, hogy itt vagyok, de lustaságból és egyéb okokból (nem volt net egy ideig a koliban), csak most kezdem el a blogot vezetni. Kezdjük hát az elejéről, most még emlékszem a fontosabb eseményekre, ezeket a következőkben összefoglalom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)